1073_original_file.pdf, Schemes and Mind Maps of Nonlinear Control Systems

Describe the content and the topics covered. Between 30 and 1000 characters Describe the content and the topics covered. Between 30 and 1000 characters

Typology: Schemes and Mind Maps

2020/2021

Uploaded on 07/31/2023

gia-hao-nguyen
gia-hao-nguyen 🇻🇳

1 / 3

Toggle sidebar

This page cannot be seen from the preview

Don't miss anything!

bg1
34
25 éves az informatikus könyvtáros
képzés a Debreceni Egyetemen
Az egyre növekvő társadalmi és szakmai igényekre válaszul a hazai egyetemek közül a
budapesti ELTE után másodikként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem indítot-
ta el 1989-ben a könyvtáros, majd informatikus könyvtáros képzést -- a kezdeti dilemmák
után, jó döntéssel a Természettudományi Karon, előre látva a szakterület informatika irá-
nyában történő innovációját. Az új szakot a Matematikai Intézet fogadta be, a Komputer-
grafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék keretében folyt az oktatás két főállású tanárral
és külső óraadókkal, például az OSZK-ból, a Bessenyei György Tanárképző Főiskoláról,
a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárból. Az induló szak minden szükséges segítséget megka-
pott az egyetem, a kar, az intézet vezetésétől. A képzés tartalmában a kezdetben egymás
mellett szereplő könyvtári és informatikai stúdiumok könyvtárinformatikaivá alakultak, a
könyvtárakban alkalmazott informatikai ismeretek kimunkálásával. Az Informatikai Kar
megalakulása óta a szakterület a Könyvtárinformatikai Tanszék feladata.
A Művelődésügyi Minisztérium mellett működő Könyvtárosképzési és Továbbképzési
Szakbizottság tagjaként részese voltam az induló tanterv kidolgozásának, majd módo-
sításainak, később a szakirányok tematikái, órater vei kimunkálásának. Az első években
óraadóként, majd 1993-tól főállású adjunktusként húsz éven át több alapozó tárgy okta-
tását láttam el nappali és levelező tagozatokon, így lehetőségem volt végigkísérni a képzés
eddigi teljes intervallumát: alakulását, eredményeit.
A képzés 25 éves évfordulója alkalmából 2014. november 14-én a Debreceni Egyetem
Informatika Kara Könyvtárinformatika Tanszéke konferenciát és kerekasztal beszélge-
tést rendezett nagy érdeklődés mellett. A konferencia levezető elnöke Gilányi Attila mb.
tanszékvezető elsőként a Kar dékánját, Mihálydeák Tamást kérte fel köszöntője meg-
tartására, majd őt követte a Debreceni Egyetem vezetése képviseletében Bartha Elek
rektorhelyettes köszötője. Virágos Márta, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti
Könyvtára (DEENK) főigazgató-helyettese felszólalásában kiemelte, hogy a könyvtár a
képzés teljes időszakában a hallgatók gyakorlóhelyéül is szolgált, sőt, sokan közülük itt
találták meg munkahelyüket is.
Bényei Miklós címzetes egyetemi tanár személyes emlékeit idézte fel a képzés meg-
indulásától napjainkig eltelt időszakról, a képzés történetét is áttekintve. Ezt követően a
ÉVFORDULÓK
pf3

Partial preview of the text

Download 1073_original_file.pdf and more Schemes and Mind Maps Nonlinear Control Systems in PDF only on Docsity!

25 éves az informatikus könyvtáros

képzés a Debreceni Egyetemen

Az egyre növekvő társadalmi és szakmai igényekre válaszul a hazai egyetemek közül a budapesti ELTE után másodikként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem indítot- ta el 1989-ben a könyvtáros, majd informatikus könyvtáros képzést -- a kezdeti dilemmák után, jó döntéssel a Természettudományi Karon, előre látva a szakterület informatika irá- nyában történő innovációját. Az új szakot a Matematikai Intézet fogadta be, a Komputer- grafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék keretében folyt az oktatás két főállású tanárral és külső óraadókkal, például az OSZK-ból, a Bessenyei György Tanárképző Főiskoláról, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárból. Az induló szak minden szükséges segítséget megka- pott az egyetem, a kar, az intézet vezetésétől. A képzés tartalmában a kezdetben egymás mellett szereplő könyvtári és informatikai stúdiumok könyvtárinformatikaivá alakultak, a könyvtárakban alkalmazott informatikai ismeretek kimunkálásával. Az Informatikai Kar megalakulása óta a szakterület a Könyvtárinformatikai Tanszék feladata. A Művelődésügyi Minisztérium mellett működő Könyvtárosképzési és Továbbképzési Szakbizottság tagjaként részese voltam az induló tanterv kidolgozásának, majd módo- sításainak, később a szakirányok tematikái, óratervei kimunkálásának. Az első években óraadóként, majd 1993-tól főállású adjunktusként húsz éven át több alapozó tárgy okta- tását láttam el nappali és levelező tagozatokon, így lehetőségem volt végigkísérni a képzés eddigi teljes intervallumát: alakulását, eredményeit. A képzés 25 éves évfordulója alkalmából 2014. november 14-én a Debreceni Egyetem Informatika Kara Könyvtárinformatika Tanszéke konferenciát és kerekasztal beszélge- tést rendezett nagy érdeklődés mellett. A konferencia levezető elnöke Gilányi Attila mb. tanszékvezető elsőként a Kar dékánját, Mihálydeák Tamást kérte fel köszöntője meg- tartására, majd őt követte a Debreceni Egyetem vezetése képviseletében Bartha Elek rektorhelyettes köszötője. Virágos Márta, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK) főigazgató-helyettese felszólalásában kiemelte, hogy a könyvtár a képzés teljes időszakában a hallgatók gyakorlóhelyéül is szolgált, sőt, sokan közülük itt találták meg munkahelyüket is. Bényei Miklós címzetes egyetemi tanár személyes emlékeit idézte fel a képzés meg- indulásától napjainkig eltelt időszakról, a képzés történetét is áttekintve. Ezt követően a

ÉVFORDULÓK

szakon végzett hallgatók előadásit hallgathatták meg a részvevők. Karácsony Gyöngyi a DEENK főigazgatója Emberi erőforrás fejlesztés és tudásmenedzsment a könyvtárban címmel fo- galmazta meg a könyvtár legaktuálisabb feladatait. Burmeister Erzsébet, a Miskolci Egye- temi Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatója ELDORÁDÓ és MATARKA címmel beszélt az új könyvtárinformatikai fejlesztésekről, majd Baranya Péter a Piarista Központi Könyvtár vezetője adott széles körű áttekintést az egyházi könyvtárak adatbázis-fejlesz- téseiről. A volt hallgatók előadásaikat színesítették visszaemlékezéseikkel, egykori egyetemi él- ményeikkel, utólag is megerősítetve a képzés magas színvonalát. A könyvtáros életpályamodellről folytatott kerekasztal beszélgetés moderátora Eszenyiné Borbély Mária volt, aki szintén a Debreceni Egyetemen kapott diplomát, je- lenleg a tanszék adjunktusa, egyben az MKE elnökségének tagja. A szakmai beszélgetés során egyetértés született többek között abban, hogy a könyvtáros képzés jelenleg meglé- vő minden szintjére szükség lesz a jövőben is, a szakmai generációváltás szakemberigénye szükségessé teszi a felvételi követelmények szigora átgondolását, és a szakkönyvtárakban dolgozó szakemberek számára megoldást kell találni a könyvtárosi egyetemi továbbkép- zési szakok indítására. E gondolatokat a képzőhelyek képviselői és a különböző könyv- tártípusok vezetői fogalmazták meg, észrevételeikkel segítve a 2014. november 26-án a Könyvtáros Életpálya Munkabizottság által megrendezett tanácskozás munkáját. A képzés 25 évét áttekintve megállapítható, hogy a folyamatosan megújuló tantervek megfelelően követték, esetenként megelőzték a szakma elvárásait, új irányait; a negyed század alatt az egyetem több mint ötszáz magasan képzett szakembert adott a hazai könyvtáraknak. Többek között nemzeti könyvtáraink főigazgatóit, számos szak- és köz- könyvtár felső- és középvezetőit, iskolai könyvtárak vezetőit, akik a szakma megújításá- ban is fontos szerepet vállaltak, illetve vállalnak. A képzés felfutása a 1990-es évek második felére, a 2000-es évekre tehető, ekkor ala- poztuk meg a színvonalas oktatás feltételeit, például a dokumentumok tartalmi és formai feltárása gyakorlására különböző témájú, műfajú, formai jegyekkel rendelkező példa- könyvtárat állítottunk össze és fejlesztettünk; egyetemi jegyzetekkel és szöveggyűjtemé- nyekkel segítettük a hallgatók felkészülését. Évről évre felmérést végeztem az I. évfo- lyamos hallgatók körében, hogy képet kapjunk arról, milyen ismeretekkel rendelkeznek választott szakjukról. Sok esetben a kérdéseket sem értették, számukra addig jórészt csak kölcsönzés és a helyben olvasás jelentette a könyvtárat; a közoktatásban beveze- tett könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elkerülték őket. Így az oktatást az elmaradt ismeretek pótlásával kellett kezdeni. Az elméleti oktatás élővé tételére az egyetemen szo- katlan, a hallgatók körében igen népszerűvé vált módszereket alkalmaztam. Például az olvasáspedagógia stúdium keretében többek között a hallgatók könyvtáros pályaképeket készítettek az általuk példaképként tisztelt könyvtárosokról, és arról, hogy ők mit várnak a következő könyvtáros generációtól. A pályaképeket bemutatva, elemezve a hallgatók ér- zelmileg is közelebb kerültek választott szakterületükhöz. Szituációs játékok formájában ismerkedtek a szolgáltatók és felhasználók kapcsolatrendszerével, maguk ítélhették el a helytelen viselkedést és találhattak rá a mintakövetőkre. Az ilyen típusú foglalkozások a hallgatókat is közelebb hozták egymáshoz, jó alkalmat teremtve egymás megismeréséhez, barátságok születésére és elmélyülésére, amelyek a diploma megszerzése után is tovább