Download IFRS Reporting Requirements for Other Comprehensive Income: A Comprehensive Guide and more Exercises Accounting in PDF only on Docsity!
A BIZOTTSÁG 1274/2008/EK RENDELETE
(2008. december 17.)
az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi
számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 1 Nemzetközi
Számviteli Standard tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról
szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletre (^1 ) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdé
sére,
mivel:
(1) Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (^2 ) elfogadásra
kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő
nemzetközi standardok és értelmezések.
(2) A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2007.
szeptember 6-án közzétette a módosított IAS 1 Pénzügyi
kimutatások prezentálása nemzetközi számviteli stan
dardot (a továbbiakban: a módosított IAS 1). A módosí
tott IAS 1 standard megváltoztat a pénzügyi kimutatások
prezentálására vonatkozó néhány követelményt és bizo
nyos körülmények között kiegészítő információkat ír elő;
valamint módosít néhány más számviteli standardot. A
módosított IAS 1 standard hatályon kívül helyezi a
2003-ban és 2005-ben módosított IAS 1 Pénzügyi kimu
tatások prezentálása Nemzetközi Számviteli Standardot.
(3) Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport
(EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott
konzultáció megerősítette, hogy az IAS 1 módosítása
megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2)
bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges
technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámo
lási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objekti
vitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező
Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról
szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határo
zattal (^3 ) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati
Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és arról tájé
koztatta az Európai Bizottságot, hogy az kiegyensúlyo
zott és objektív.
(4) Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően
módosítani kell.
(5) Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban
vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében a 2003-ban átdolgo
zott és 2005-ben módosított IAS 1 Pénzügyi kimutatások
prezentálása Nemzetközi Számviteli Standard helyébe az e ren
delet mellékletében meghatározott (2007-ben módosított) IAS 1
Pénzügyi kimutatások prezentálása Nemzetközi Számviteli Stan
dard lép.
2. cikk
A (2007-ben módosított) IAS 1 standardot az e rendelet mellék
letében meghatározott formában minden vállalatnak legkésőbb
a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdő
napjától alkalmaznia kell.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését
követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.
a Bizottság részéről
Charlie McCREEVY
a Bizottság tagja
2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 339/
(^1 ) HL L 243., 2002.9.11., 1. o. (^2 ) HL L 320., 2008.11.29., 1. o. (^3 ) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.
MELLÉKLET
NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK
IAS 1 IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (módosítva 2007-ben)
„ Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen. ”
L 339/4 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.18.
A megjegyzések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a különálló (egyedi) eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent), a saját tőke változásainak kimutatásában, valamint a cash flow-k kimutatásában prezentált információkon felül további információkat tartalmaznak. A megjegyzések az ezen kimutatásokban prezentált adatok szöveges magyarázatait vagy alábontásait tartalmazzák, továbbá olyan téte lekre vonatkozó információkat, amelyek ezen kimutatásokban való megjelenítés feltételeinek nem felelnek meg.
Az egyéb átfogó jövedelem a bevételek és a ráfordítások olyan tételeit (beleértve az átsorolás miatti módosításokat) tartalmazza, amelyek más IFRS-ek előírásai vagy engedélyei alapján nem az eredményben vannak elszámolva.
Az egyéb átfogó jövedelem összetevői többek között:
(a) az átértékelési többlet változásai (lásd az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések és az IAS 38 Immateriális javak standardokat);
(b) az aktuáriusi nyereségek és veszteségek meghatározott juttatási programokon, az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard 93A. bekezdésének megfelelően megjelenítve;
(c) a külföldi érdekeltség pénzügyi kimutatásainak átszámításából származó nyereségek és veszteségek (lásd az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standardot);
(d) az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékeléséből származó nyereségek és veszteségek (lásd az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standardot);
(e) a cash flow fedezeti ügylet fedezeti instrumentumaiból származó nyereségek és veszteségek hatékony része (lásd az IAS 39 standardot).
A tulajdonosok a saját tőkeként besorolt instrumentumok birtokosai.
Az eredmény a teljes bevétel csökkentve a ráfordításokkal, kivéve az egyéb átfogó jövedelem összetevőit.
Az átsorolás miatti módosítások a tárgyidőszakban az eredménybe átsorolt olyan összegek, amelyeket a tárgyidő szakban vagy korábbi időszakokban az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el.
A teljes átfogó jövedelem az időszak során ügyletek és más események hatására a saját tőkében bekövetkezett olyan változás, amely nem a tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében, folytatott ügyletek miatti változás.
A teljes átfogó jövedelem magában foglalja az „eredmény”, valamint az „egyéb átfogó jövedelem” minden össze tevőjét.
- Bár a jelen standard az „egyéb átfogó jövedelem”, az „eredmény”, valamint a „teljes átfogó jövedelem” kifejezéseket alkalmazza, a gazdálkodó egység ettől eltérő kifejezéseket is használhat, amennyiben azok jelentése egyértelmű. A gazdálkodó egységek használhatják például a „nettó jövedelem” kifejezést az eredmény leírására.
PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
A pénzügyi kimutatások célja
- A pénzügyi kimutatások a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének és pénzügyi teljesítményének strukturált megje lenítésére szolgálnak. A pénzügyi kimutatások célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, pénzügyi teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak gazdasági döntéseik meghozatala során. A pénzügyi kimutatások annak eredményeit is tükrözik, ahogyan a vezetés gazdálkodott a rábízott erőforrásokkal. E cél elérése érdekében a pénzügyi kimutatások információt nyújtanak a gazdálkodó egység:
(a) eszközeiről;
(b) kötelezettségeiről;
(c) saját tőkéjéről;
(d) bevételeiről és ráfordításairól, beleértve a nyereségeket és veszteségeket;
(e) számára a tulajdonosok által tulajdonosi minőségükben rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokról, és ugyanezen minőségükben részükre történő kifizetésekről; valamint
(f) cash flow-iról.
L 339/6 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.18.
Ezek az információk – a megjegyzésekben szereplő egyéb információkkal együtt – segítik a pénzügyi kimutatások felhasználóit a gazdálkodó egység jövőbeni cash flow-ira, és különösen azok időbeli alakulására és valószínűségére vonatkozó becsléseikben.
Teljes pénzügyi kimutatások
- A teljes pénzügyi kimutatások tartalmazzák:
(a) az időszak végi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást;
(b) az időszaki átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást;
(c) az időszaki saját tőke változásainak kimutatását;
(d) az időszaki cash flow-k kimutatását;
(e) megjegyzéseket, amelyek a jelentős számviteli politikák összefoglalását és más magyarázó információkat tartal maznak; valamint
(f) a legkorábbi összehasonlító időszak kezdetén fennálló. pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, amennyiben a gazdálkodó egység visszamenőleges hatállyal alkalmaz valamely számviteli politikát vagy pénzügyi kimutatá sainak elemeit visszamenőlegesen újra megállapítja vagy ha a pénzügyi kimutatásaiban szereplő elemeket átso rolja.
A gazdálkodó egység a jelen standardban használt címektől eltérőeket is adhat a kimutatásoknak.
- A gazdálkodó egységnek a teljes pénzügyi kimutatások részét képező összes pénzügyi kimutatást azonos fontos sággal kell prezentálnia.
- A 81. bekezdésben foglaltak értelmében a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit prezentálhatja az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás részeként vagy egy különálló eredménykimutatásban. Amennyiben prezentálnak eredménykimutatást, az a teljes pénzügyi kimutatások részét képezi, és közvetlenül az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás előtt kell bemutatni.
- Számos gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásokon kívül egy, a vezetés által készített pénzügyi áttekintést is közzétesz, amely ismerteti a gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményének és pénzügyi helyzetének főbb jellemzőit, valamint azokat a főbb bizonytalansági tényezőket, amelyekkel a gazdálkodó egység szembesül. Ez a jelentés a következők áttekintését is tartalmazhatja:
(a) a pénzügyi teljesítményt meghatározó főbb tényezőket és hatásokat, beleértve a gazdálkodó egység működési környezetében bekövetkezett változásokat, a gazdálkodó egység e változásokra adott válaszait és ezek hatását, valamint a gazdálkodó egységnek a pénzügyi teljesítmény fenntartására és növelésére alkalmazott befektetési politikáját, beleértve osztalékpolitikáját is;
(b) a gazdálkodó egység finanszírozási forrásait, valamint a kötelezettségek és a saját tőke egymáshoz viszonyított elérendő arányát; valamint
(c) a gazdálkodó egység azon erőforrásait, amelyek az IFRS-ekkel összhangban nincsenek megjelenítve a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.
- Sok gazdálkodó egység készít a pénzügyi kimutatásokon kívül egyéb jelentéseket és kimutatásokat is, mint például környezetvédelmi jelentéseket és hozzáadottérték-jelentéseket, különösen olyan iparágak esetén, amelyekben a környezetvédelmi tényezők jelentősek, és ahol a dolgozók jelentős felhasználói kört jelentenek. A pénzügyi kimu tatásokon kívül prezentált jelentések és kimutatások nem tartoznak az IFRS-ek hatálya alá.
Átfogó szempontok
Valós bemutatás és az IFRS-eknek való megfelelés
- A pénzügyi kimutatásoknak valósan kell bemutatniuk a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítmé nyét és cash flow-it. A valós bemutatás megköveteli az ügyletek, egyéb események és feltételek hatásainak hű, az eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások Keretelvek ben meghatározott fogalmaival és megjelenítési krité riumaival összhangban történő bemutatását. Az IFRS-ek alkalmazása, szükség szerint a további közzétételekkel együtt, vélelmezhetően a valós bemutatást megvalósító pénzügyi kimutatásokat eredményez.
- Az IFRS-ekkel összhangban lévő pénzügyi kimutatásokat készítő gazdálkodó egységnek a megfelelésre vonatkozóan kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést kell tennie a megjegyzésekben. A gazdálkodó egység csak abban az esetben nevezheti a pénzügyi kimutatásokat az IFRS-ekkel összhangban lévőnek, amennyiben azok összhangban vannak az IFRS-ek valamennyi előírásával.
2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 339/
- A 19-23. bekezdések szempontjából egy adott információ akkor áll ellentétben a pénzügyi kimutatások céljával, amikor az nem hűen tükrözi azon ügyleteket, egyéb eseményeket és feltételeket, amelyeket látszólag tükröz, vagy ésszerűen elvárható, hogy tükrözzön, és emiatt valószínűsíthető, hogy az befolyásolná a pénzügyi kimutatások felhasználói által hozott gazdasági döntéseket. Annak megítélésekor, hogy egy adott IFRS valamely konkrét előírá sának való megfelelés olyan mértékben lenne félrevezető, hogy az ellentétben állna a pénzügyi kimutatások Kere telvekben meghatározott céljával, a vezetésnek az alábbiakat kell mérlegelnie:
(a) mi az oka annak, hogy a pénzügyi kimutatások célja nem teljesül az adott körülmények között; valamint
(b) a gazdálkodó egység körülményei mennyiben térnek el más, az előírásnak megfelelő gazdálkodó egységek körülményeitől. Amennyiben más gazdálkodó egységek hasonló körülmények között megfelelnek az előírásnak, akkor az lesz a megcáfolandó feltételezés, hogy a gazdálkodó egység megfelelése az adott előírásnak nem lenne annyira félrevezető, hogy az a pénzügyi kimutatások Keretelvek ben megállapított céljával ellentétben állna.
A vállalkozás folytatása
- A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetésnek meg kell ítélnie a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességét. A gazdálkodó egységnek pénzügyi kimutatásait a vállalkozás folytatását feltéte lezve kell elkészítenie, kivéve, ha a vezetésnek szándékában áll megszüntetni a gazdálkodó egységet vagy beszüntetni a kereskedést, vagy amikor nem áll előtte ezen kívül más reális lehetőség. Ha a vezetésnek a mérlegelés során olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról van tudomása, amelyek jelentős kétséget támasztanak a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie ezeket a bizonytalanságokat. Amennyiben a gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatá sokat nem a vállalkozás folytatását feltételezve készíti, ezt a tényt közzé kell tennie, azzal az alappal együtt, amelyen a pénzügyi kimutatásokat készítette, valamint annak okával együtt, ami miatt a gazdálkodó egység nem minősül folytatható vállalkozásnak.
- Annak megítélésekor, hogy helyénvaló-e a vállalkozás folytatásának feltételezése, a vezetés számba veszi az összes rendelkezésre álló, jövőre vonatkozó információt, amely legalább a beszámolási időszak végétől számított tizenkét hónapos időtartam kell, hogy legyen, de nem korlátozódik arra. A mérlegelés mértéke minden esetben a körülmé nyek függvénye. Abban az esetben, ha egy gazdálkodó egység nyereséges működési múlttal rendelkezik, és megfelelő hozzáférése van pénzügyi forrásokhoz, a gazdálkodó egység részletesebb elemzés nélkül eljuthat arra a következte tésre, hogy a vállalkozás folytatásának feltételezése helytálló. Egyéb esetekben a vezetésnek szükséges lehet mérlegelni a jelenlegi és a várható nyereségességgel kapcsolatos tényezők széles skáláját, az adósság-visszafizetési ütemezést és a potenciális, helyettesítő pénzügyi forrásokat ahhoz, hogy meggyőződhessen arról, hogy a vállalkozás folytatásának feltételezése helytálló.
Eredményszemléletű számvitel
- A gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatásait – a cash flow-ra vonatkozó információk kivételével – az ered ményszemléletű számvitel alapján kell elkészítenie.
- Az eredményszemléletű számvitel alkalmazásakor a gazdálkodó egység akkor jeleníti meg az egyes tételeket eszköz ként, kötelezettségként, saját tőkeként, bevételként és ráfordításként (a pénzügyi kimutatások tételeiként), ha azok megfelelnek a Keretelvek ben az adott tételekre meghatározott definíciónak és megjelenítési kritériumoknak.
Lényegesség és összevonás
- A gazdálkodó egységnek a hasonló tételek minden lényeges csoportját elkülönítve kell bemutatnia. A gazdálkodó egységnek az eltérő jellegű vagy rendeltetésű tételeket elkülönítve kell bemutatnia, kivéve, ha azok nem lényegesek.
- A pénzügyi kimutatások nagyszámú ügylet és egyéb esemény feldolgozásából állnak elő úgy, hogy azokat jellegük vagy rendeltetésük alapján csoportokba rendszerezik. Az összevonás és besorolás folyamatának utolsó szakasza az összevont és besorolt adatok bemutatása, amely adatok elkülönült tételsort alkotnak a pénzügyi kimutatásokban. Ha valamely tételsor önmagában nem lényeges, azt ezen kimutatásokban vagy a megjegyzésekben összevonják más tételekkel. Egy tétel, amely nem elég lényeges ahhoz, hogy indokolt legyen az elkülönült bemutatása magukban a kimutatásokban, elég lényeges lehet ahhoz, hogy elkülönülten szerepeltetendő legyen a megjegyzésekben.
- A gazdálkodó egységnek nem szükséges egy adott IFRS konkrét közzétételi előírásának eleget tennie, ha az infor máció nem lényeges.
Beszámítás
- A gazdálkodó egység nem számíthatja be egymással szemben az eszközöket és kötelezettségeket, valamint a bevételeket és ráfordításokat, kivéve, ha azt valamely IFRS előírja vagy lehetővé teszi.
- A gazdálkodó egység mind az eszközöket és kötelezettségeket, mind a bevételeket és ráfordításokat elkülönítve jelenti. A nettósítás az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásokban, vagy a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimu tatásokban vagy a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent) – kivéve, ha a nettósítás az ügylet vagy esemény lényegét tükrözi – csökkenti a felhasználók azon képességét, hogy a bekövetkezett ügyleteket, eseményeket és feltételeket megérthessék, és a gazdálkodó egység jövőbeni cash flow-it megbecsülhessék. Az eszközök értékvesz téssel – pl. a készletekre képzett avulási értékvesztéssel vagy a követelésekre képzett kétes kintlévőség miatti értékvesztéssel – csökkentett értékelése nem jelent nettósítást.
2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 339/
- Az IAS 18 Bevételek standard meghatározza a bevétel fogalmát, és a gazdálkodó egység számára az érte kapott vagy érte járó ellenérték valós értékén írja elő, figyelembe véve a gazdálkodó egység által adott kereskedelmi és mennyiségi kedvezmények összegét. A gazdálkodó egység szokásos üzleti tevékenysége során olyan egyéb ügyleteket is lebo nyolít, amelyek nem termelnek bevételt, de amelyek együtt járnak a fő bevételtermelő tevékenységekkel. Az ilyen ügyletek eredményeit, amennyiben ez a bemutatás az ügylet vagy esemény lényegét tükrözi, a gazdálkodó egység a bevételnek az ugyanazon ügylethez felmerült bármely kapcsolódó ráfordítással történő nettósításával mutatja be. Például:
(a) a gazdálkodó egység a befektetett eszközök, beleértve a befektetések és a működési eszközök, elidegenítéséből származó nyereségeket és veszteségeket az eszköz könyv szerinti értékének és az értékesítési ráfordításoknak az elidegenítéséből származó bevételekből történő levonásával mutatja be; valamint
(b) az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard alapján kimutatott céltartalékhoz kapcso lódó, és harmadik személlyel kötött szerződés alapján megtérített ráfordítást (pl. szállítói garancia) a gazdálkodó egység nettósíthatja a kapcsolódó megtérítéssel szemben.
- Ezen túlmenően a gazdálkodó egység a hasonló ügyletek egy csoportjából származó nyereségeket és veszteségeket is nettó módon mutatja be, pl. árfolyamnyereségek és -veszteségek vagy a kereskedési céllal tartott pénzügyi instru mentumokból származó nyereségek és veszteségek. Amennyiben azonban ezek a nyereségek és veszteségek lénye gesek, azokat a gazdálkodó egység elkülönítve mutatja be.
A beszámolás gyakorisága
- A gazdálkodó egységnek legalább évente kell készítenie a teljes pénzügyi kimutatásokat (összehasonlító adatokkal együtt). Amennyiben a gazdálkodó egység módosítja beszámolási időszakának végét, és a pénzügyi kimutatásokat egy évnél hosszabb vagy rövidebb időszakra vonatkozóan mutatja be, akkor a gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatások által lefedett időszak megjelölésén túlmenően közzé kell tennie:
(a) a hosszabb vagy rövidebb időszak alkalmazásának okát; valamint
(b) a tényt, hogy a pénzügyi kimutatásokban bemutatott összegek nem teljes mértékben összehasonlíthatóak.
- A gazdálkodó egységek általában következetesen, egyéves időszakokra készítik el a pénzügyi kimutatásokat. Ugyan akkor egyes gazdálkodó egységek – gyakorlati okokból – szívesebben készítenek beszámolót például 52 hetes időszakra. A jelen standard nem zárja ki ennek lehetőségét.
Összehasonlító információk
- Más IFRS-ek eltérő rendelkezése hiányában, a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokban szereplő valamennyi össze hasonlító információ esetében, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie az előző időszakra vonatkozó össze hasonlító információkat. A gazdálkodó egységnek összehasonlító adatokat kell a magyarázó vagy leíró jellegű információk között szerepeltetnie, ha ez fontos a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások megértése szempontjából.
- Az összehasonlító információkat közzétevő gazdálkodó egységnek be kell mutatnia a pénzügyi helyzetre vonatko zóan legalább kettő kimutatást, legalább kettőt minden egyéb kimutatásból, valamint a kapcsolódó megjegyzéseket. Amennyiben a gazdálkodó egység visszamenőleges hatállyal alkalmaz valamely számviteli politikát vagy pénzügyi kimutatásainak elemeit visszamenőlegesen újra megállapítja vagy ha a pénzügyi kimutatásaiban szereplő elemeket átsorolja, be kell mutatnia legalább három pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, legalább kettőt minden egyéb kimutatásból, valamint a kapcsolódó megjegyzéseket. A gazdálkodó egység az a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásokat az alábbi időpontokra mutatja be:
(a) a tárgyidőszak végére,
(b) az előző időszak végére (amely megegyezik a tárgyidőszak kezdetével), valamint
(c) a legkorábbi összehasonlító időszak kezdetére.
- Egyes esetekben az előző időszak(ok) pénzügyi kimutatásaiban leírt szöveges információ a tárgyidőszak tekintetében is releváns. Például egy gazdálkodó egység a tárgyidőszakban közzéteszi egy olyan jogvita részleteit, amely kime netele a közvetlenül megelőző beszámolási időszak végén még bizonytalan volt, és még nem megoldott. A felhasz nálók számára hasznos az az információ, hogy a bizonytalanság már a közvetlenül megelőző beszámolási időszak végén is létezett, és hogy milyen lépéseket tettek a tárgyidőszakban a bizonytalanság megszüntetése érdekében.
- Amikor a gazdálkodó egység módosítja az egyes tételeknek a pénzügyi kimutatásokban történő bemutatását vagy besorolását, a gazdálkodó egységnek át kell sorolnia az összehasonlító adatokat, kivéve ha az átsorolás kivitelezhe tetlen. Ha a gazdálkodó egység az összehasonlító adatokat átsorolja a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie:
(a) az átsorolás jellegét;
L 339/10 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.18.
- A gazdálkodó egységnek egyértelműen azonosítania kell az egyes pénzügyi kimutatásokat és a megjegyzéseket. Ezen túlmenően a gazdálkodó egységnek az alábbi információkat szembetűnően fel kell tüntetnie és meg kell ismételnie, amennyiben az a bemutatott információ megértéséhez szükséges:
(a) a beszámolót készítő gazdálkodó egység nevét vagy egyéb azonosító adatait, valamint az ezen infromációkban a megelőző beszámolási időszak vége óta bekövetkezett bármely változást;
(b) annak megjelölését, hogy a pénzügyi kimutatások egy különálló gazdálkodó egységre vagy gazdálkodó egységek egy csoportjára vonatkoznak;
(c) a beszámolási időszak végének időpontját vagy a pénzügyi kimutatások vagy megjegyzések által lefedett időszakot;
(d) a prezentálás pénznemét az IAS 21 standardban meghatározottak szerint; valamint
(e) a pénzügyi kimutatásokban prezentált összegek esetében alkalmazott kerekítés mértékét.
- A gazdálkodó egységek az 51. bekezdésben foglalt követelményeknek az oldalak, kimutatások, megjegyzések, oszlopok és hasonlók megfelelő fejlécei feltüntetésével tesznek eleget. Mérlegelés szükséges annak eldöntésére, hogy melyik módszer a legalkalmasabb ezen információk szerepeltetésére. Ha például egy gazdálkodó egység elektro nikus formában prezentálja a pénzügyi kimutatásokat, nem mindig használ különálló oldalakat; a gazdálkodó egység ilyen esetben úgy mutatja be a fenti tételeket, hogy biztosítsa a pénzügyi kimutatásokban szereplő információk érthetőségét.
- A pénzügyi kimutatásokban a könnyebb érthetőség érdekében a gazdálkodó egységek gyakran a prezentálási pénznem ezres vagy milliós egységében szerepeltetik az információkat. Ez elfogadható, amennyiben a gazdálkodó egység közzéteszi a kerekítés mértékét, és ez által nem hagy ki lényeges információt.
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenítendő információk
- A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásnak minimálisan a következő összegeket bemutató sorokat kell tartal maznia:
(a) ingatlanok, gépek és berendezések;
(b) befektetési célú ingatlanok;
(c) immateriális javak;
(d) pénzügyi eszközök (az (e), (h) és (i) pontokban szereplő összegek kivételével);
(e) tőkemódszerrel elszámolt befektetések;
(f) biológiai eszközök;
(g) készletek;
(h) vevő- és egyéb követelések;
(i) pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek;
(j) az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard alapján értékesítésre tartottá minősített eszközök, valamint az értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportokba tartozó eszközök összessége;
(k) szállítói és egyéb kötelezettségek;
(l) céltartalékok;
(m) pénzügyi kötelezettségek (a (k) és (l) pontokban szereplő összegek kivételével);
L 339/12 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.18.
(n) az IAS 12 Nyereségadók standardban meghatározott tényleges adókötelezettségek és adókövetelések;
(o) az IAS 12 standardban meghatározott halasztott adókötelezettségek és halasztott adókövetelések;
(p) az IFRS 5 standard alapján értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségek;
(q) a saját tőkében kimutatott kisebbségi részesedések; valamint
(r) az anyavállalat tulajdonosai rendelkezésére álló jegyzett tőke és tartalékok.
- A gazdálkodó egységnek további sorokat, összesítő sorokat és részösszegeket kell a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban feltüntetnie, ha azok bemutatása releváns a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez.
- Ha a gazdálkodó egység a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban elkülönítve mutatja be a forgóeszközöket és befektetett eszközöket, valamint a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket, akkor a halasztott adóköveteléseket (kötelezettségeket) nem mutathatja ki forgóeszközként (rövid lejáratú kötelezettségként).
- A jelen standard nem ír elő kötelező sorrendet vagy formátumot a gazdálkodó egység számára a tételek bemuta tására. Az 54. bekezdés pusztán egy felsorolást tartalmaz olyan tételekről, amelyek egymástól jellegükben vagy rendeltetésükben olyan mértékben eltérnek, ami miatt a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban való elkülöní tett bemutatásuk indokolt. Ezen túl:
(a) további sorokat tüntetnek fel, ha egy tételnek vagy a hasonló tételek összesítésének a nagysága, jellege vagy rendeltetése olyan, hogy az elkülönített bemutatás releváns a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megér téséhez; valamint
(b) a használt megnevezések, a tételek vagy a hasonló tételek összevonásainak sorrendje módosítható a gazdálkodó egység és ügyletei sajátosságainak megfelelően, hogy olyan információt nyújtsanak, amely releváns a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez. Például egy pénzügyi intézmény módosíthatja a fenti leírásokat, hogy olyan információkat nyújtson, amelyek egy pénzügyi intézmény működése szempontjából relevánsak.
- A további elkülönített tételek bemutatására vonatkozó döntéshez a gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell:
(a) az eszközök jellegét és likviditását;
(b) az eszközök adott gazdálkodó egységen belüli rendeltetését; valamint
(c) a kötelezettségek összegét, jellegét és esedékességét.
- Az eltérő értékelési alapok alkalmazása az eltérő eszközcsoportokra azt jelzi, hogy azok jellege vagy rendeltetése eltérő, és emiatt a gazdálkodó egységnek azokat külön sorban mutatja be. Például az ingatlanok, gépek és berende zések alcsoportjai az IAS 16 standard alapján bekerülési értéken vagy átértékelt értéken is nyilvántarthatók.
A rövid lejárat/hosszú lejárat megkülönböztetése
- A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban – a 66–76. bekezdéseknek megfelelően – elkülönítetten kell bemutatnia a forgóeszközöket és befektetett eszközöket, valamint a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket, kivéve, ha a likviditás alapú bemutatás megbízható és relevánsabb információt nyújt. E kivétel alkalmazásakor a gazdálkodó egységnek az eszközöket és kötelezettségeket a likviditás sorrendjében kell bemutatnia.
- A választott bemutatási módszertől függetlenül a gazdálkodó egységnek minden egyes olyan eszköz- és kötelezettség tételsorra közzé kell tennie a várhatóan 12 hónapon túl megtérülő vagy kiegyenlítendő összeget, amely sor egyaránt tartalmaz olyan összegeket, amelyek megtérülése vagy kiegyenlítése várhatóan:
(a) a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül történik, valamint
(b) a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon túl történik.
2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 339/
- Egyes rövid lejáratú kötelezettségek, mint pl. a szállítói kötelezettségek, valamint a személyi jellegű és egyéb működési költségek elhatárolásai, részei a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusában használt működő tőkéjének. Ezeket a működéssel kapcsolatos tételeket a gazdálkodó egység abban az esetben is a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelteti, ha pénzügyi rendezésük csak a beszámolási időszakot követő 12 hónapon túl esedékes. Ugyanaz a szokásos működési ciklus vonatkozik a gazdálkodó egység eszközeinek és kötelezettségeinek a besorolására. Ha a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa nem határozható meg egyértelműen, annak hosszát 12 hónapnak kell feltételezni.
- Más rövid lejáratú kötelezettségeket nem a szokásos működési ciklus részeként egyenlítenek ki, de a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül esedékes a kiegyenlítésük, vagy azokat elsődlegesen kereskedési célra tartják. Példaként említhetők az IAS 39 standard alapján kereskedési célra tartott pénzügyi kötelezettségek, a folyószámla hitelek, a hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek 12 hónapon belül esedékes része, az osztalék-kötelezettségek, a nyereségadók, valamint az egyéb nem-szállítói kötelezettségek. A hosszú távú finanszírozást biztosító pénzügyi kötelezettségek (azaz amelyek nem képezik részét a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa során felhasznált működő tőkének), és amelyek a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül nem válnak esedékessé, a 74. és
- bekezdéseket is figyelembe véve hosszú lejáratú kötelezettségnek minősülnek.
- A gazdálkodó egység akkor is rövid lejáratúként sorolja be a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül esedékes pénzügyi kötelezettségeit, ha:
(a) azok eredeti futamideje 12 hónapnál hosszabb volt; és
(b) a beszámolási időszakot követően, de a pénzügyi kimutatások közzétételre való jóváhagyását megelőzően megállapodás történt a hosszú távú újrafinanszírozásra vagy a fizetés átütemezésére.
- Amennyiben a gazdálkodó egység arra számít, és rendelkezhet arról, hogy egy meglévő hitel-megállapodás alapján fennálló kötelmet a beszámolási időszakot követő 12 hónapon túli esedékességgel újrafinanszíroz vagy előregörget, a kötelmet hosszú lejáratúként sorolja be, még akkor is, ha az egyébként rövidebb időszakon belül válna esedékessé. Azonban, ha a kötelem újrafinanszírozása vagy előregörgetése nem a gazdálkodó egység döntésétől függ (pl. nincs az újrafinanszírozásra megállapodás), akkor a gazdálkodó egység nem veszi figyelembe a rövid lejáratú kötelem újrafinanszírozásának lehetőségét és a kötelmet rövid lejáratúként sorolja be.
- Ha a gazdálkodó egység egy meglévő hosszú lejáratú hitelszerződés valamely rendelkezését megszegte a beszámolási időszak végén vagy azt megelőzően, és emiatt a kötelezettség látra fizetendővé válik, a kötelezettséget átsorolják a rövid lejáratú kötelezettségek közé még akkor is, ha a hitelező a beszámolási időszakot követően, de a pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyását megelőzően hozzájárult, hogy a szerződésszegés alapján ne követelje a megfizetést. A gazdálkodó egység azért sorolta be a kötelezettséget rövid lejáratúként, mivel a beszámolási időszak végén a gazdálkodó egységnek nincs feltétel nélküli joga arra, hogy a kötelezettség kiegyenlítését a beszámolási időszak végét követő legalább 12 hónapon túlra elhalassza.
- A kötelezettséget azonban hosszú lejáratúként sorolják be, amennyiben a hitelező a beszámolási időszak végéig beleegyezett egy, a beszámolási időszaktól számítva legalább 12 hónapon túl végződő időhaladékba, amelyen belül a gazdálkodó egység helyrehozhatja a szerződésszegést, és amelyen belül a hitelező nem igényelheti az azonnali visszafizetést.
- A rövid lejáratú hitelként besorolt tételekre vonatkozóan, amennyiben az alábbiakban felsorolt események valame lyike a beszámolási időszak vége és a pénzügyi kimutatások közzétételre való jóváhagyásának időpontja között bekövetkezik, az adott eseményt az IAS 10 A beszámolási időszak utáni események standarddal összhangban nem módosító eseményként közzéteszik:
(a) hosszú lejáratú újrafinanszírozás;
(b) hosszú lejáratú hitelre vonatkozó szerződésszegés helyrehozása; és
(c) olyan időhaladék a hitelezőtől hosszú lejáratú hitelre vonatkozó szerződésszegés helyrehozatalára, amely a beszámolási időszakot követő 12 hónapnál hosszabb időszakra szól.
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben bemutatandó információk
- A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben kell közzétennie az egyes tételsorok további bontását a gazdálkodó egység működési körülményeinek megfelelő módon csoportosítva.
- Az egyes albesorolások részletezésének mértéke az IFRS-ekben található előírásoktól, valamint a kérdéses összegek nagyságától, jellegétől és rendeltetésétől függ. A gazdálkodó egységek az 58. bekezdésben leírt tényezőket az albesorolások alapjának meghatározásakor is figyelembe veszi. A közzétételek tételenként eltérőek, például:
(a) az ingatlanok, gépek és berendezések csoportra bontása az IAS 16 standard alapján történik;
2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 339/
(b) a követelések bontása vevőkövetelésekre, kapcsolt felekkel szembeni követelésekre, előlegekre és egyéb össze gekre történik;
(c) a készleteket az IAS 2 Készletek standard szerint csoportosítják úgy, mint áruk, nyersanyagok, anyagok, befeje zetlen termelés és késztermékek;
(d) a céltartalékokat munkavállalói juttatásokra képzett céltartalékra és egyéb tételekre bontják; és
(e) a saját tőkét és a tartalékokat különböző csoportokba bontják alá, úgy, mint a befizetett jegyzett tőkére, a részvényázsióra és a tartalékokra.
- A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, a saját tőke változásainak kimutatásában vagy a megjegyzésekben kell közzétennie a következőket:
(a) a részvénytőke minden osztályára:
(i) a kibocsátásra engedélyezett részvények számát;
(ii) a kibocsátott és teljesen befizetett valamint a kibocsátott, de még nem teljesen befizetett részvények számát;
(iii) a részvények névértékét vagy annak leírását, hogy a részvényeknek nincs névértéke;
(iv) az időszak elején és végén forgalomban lévő részvények számának egyeztetését;
(v) az adott részvényosztályhoz kapcsolódó jogokat, elsőbbségi jogokat és korlátozásokat, beleértve az oszta lékfizetéssel és a tőke-visszatérítéssel kapcsolatos korlátozásokat;
(vi) a gazdálkodó egység, annak leányvállalatai vagy társult vállalkozásai által birtokolt, a gazdálkodó egységben lévő részvényeket; és
(vii) az opciók és részvényeladásra vonatkozó szerződések alapján történő kibocsátásra fenntartott részvényeket, beleértve a feltételeket és az összegeket; valamint
(b) a saját tőkében kimutatott tartalékok jellegének és céljának bemutatását.
- A részvénytőkével nem rendelkező gazdálkodó egységeknek, mint pl. egy személyegyesítő társaságnak vagy trösztnek, a 79(a) bekezdésben meghatározott követelményekkel egyenértékű információkat kell közzétenniük, bemutatva valamennyi tőkerészesedés-kategória mozgását az időszakban, valamint valamennyi tőkerészesedés-kate góriára a kapcsolódó jogokat, elsőbbségi jogokat és korlátozásokat.
Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás
- A gazdálkodó egységnek az időszakban elszámolt összes bevétel- és ráfordítás tételt be kell mutatnia:
(a) egyetlen átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, vagy
(b) két kimutatásban: az egyik kimutatásban az eredmény összetevőit mutatja be (különálló eredménykimutatás), és egy második kimutatásban, amely az eredmény bemutatásával kezdődik, és az egyéb átfogó jövedelem össze tevőit mutatja be (átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás).
Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban bemutatandó információk
- Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásnak minimálisan az időszakra vonatkozó következő összegeket bemu tató sorokat kell tartalmaznia:
(a) bevételek;
(b) pénzügyi ráfordítások;
(c) a tőkemódszer alkalmazásával elszámolt, társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedés;
L 339/16 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.18.
- Egyes IFRS-ek meghatároznak olyan körülményeket, amikor a gazdálkodó egységnek bizonyos tételeket nem a tárgyidőszak eredményében kell elszámolnia. Az IAS 8 standard két ilyen körülményt határoz meg: a hibák javítását és a számviteli politika változásainak hatását. Más IFRS-ek előírják vagy megengedik az egyéb átfogó jövedelem azon összetevőinek kihagyását az eredményből, amelyek megfelelnek a Keretelvek bevétel vagy ráfordítás definíciójának (lásd 7. bekezdés).
Az időszaki egyéb átfogó jövedelem
- A gazdálkodó egységnek az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben közzé kell tennie az egyéb átfogó jövedelem egyes összetevőire vonatkozó nyereségadó összegét, beleértve az átsorolás miatti módo sításokat is.
- A gazdálkodó egység az egyéb átfogó jövedelem összetevőit bemutathatja:
(a) a kapcsolódó adóhatások nettósításával, vagy
(b) a kapcsolódó adóhatások előtt egy, a szóban forgó összetevők utáni nyereségadó összevont értékét bemutató összeggel együtt.
- A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie az egyéb átfogó jövedelem összetevőivel kapcsolatos, átsorolás miatti módosításokat.
- Más IFRS-ek meghatározzák, hogy a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegeket át kell-e sorolni az eredménybe, és ha igen, milyen esetekben. Az ilyen átsorolásokat a jelen standard átsorolás miatti módosítá soknak nevezi. Az átsorolás miatti módosítás azon időszak egyéb átfogó jövedelme megfelelő összetevőjének részét képezi, amely időszakban történt az átsorolás az eredménybe. Például az értékesíthető pénzügyi eszközök elidege nítésével realizált nyereségek a tárgyidőszak eredményében szerepelnek. Előfordulhat, hogy ezeket az összegeket nem realizált nyereségként a tárgyidőszaki vagy korábbi időszakok egyéb átfogó jövedelmében jelenítették meg. Ezeket a nem realizált nyereségeket abban az időszakban kell levonni az egyéb átfogó jövedelemből, amikor a realizált nyereségek átkerültek az eredménybe azért, hogy ne szerepeljenek kétszer a teljes átfogó jövedelemben.
- A gazdálkodó egység az átsorolás miatti módosításokat az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben mutathatja be. Az a gazdálkodó egység, amelyik az átsorolás miatti módosításokat a megjegyzé sekben mutatja be, az egyéb átfogó jövedelem összetevőit valamennyi hozzá kapcsolódó átsorolás miatti módosítást követően mutatja be.
- Keletkeznek átsorolás miatti módosítások, például külföldi érdekeltség elidegenítésekor (lásd IAS 21 standardot), értékesíthető pénzügyi eszközök kivezetésekor (lásd IAS 39 standardot) és ha valamely fedezett előre jelzett ügyletnek eredményhatása van (a cash flow fedezeti ügyletekkel kapcsolatosan lásd az IAS 39 standard 100. bekezdését).
- Nem keletkeznek átsorolás miatti módosítások az IAS 16 vagy IAS 38 standard szerint elszámolt átértékelési többlet változásai vagy az IAS 19 standard 93A bekezdése szerint elszámolt meghatározott juttatási programok aktuáriusi nyereségei vagy veszteségei esetében. Ezeket az összetevőket az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és nem lehet átsorolni az eredménybe a következő időszakokban. Ha az eszköz felhasználásra vagy kivezetésre kerül, az átértékelési többlet változásai átvezethetők a felhalmozott eredménybe a következő időszakokban (lásd IAS 16 és IAS 38 standardokat). Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek a felhalmozott eredményben kerülnek bemutatásra abban az időszakban, amelyben egyéb átfogó jövedelemként jelenítették meg (lásd IAS 19 standardot).
Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben bemutatandó információk
- Ha a bevétel és ráfordítás tételei lényegesek, azok jellegét és összegét a gazdálkodó egységnek elkülönülten kell közzétennie.
- A bevétel és ráfordítás tételek elkülönült közzététele az alábbi körülmények esetén lehet szükséges:
(a) a készletek értékének leírása a nettó realizálható értékre, vagy az ingatlanok, gépek és berendezések leírása a megtérülő értékre, valamint az ilyen leírások visszaírása;
(b) a gazdálkodó egység tevékenységeinek átszervezése, és az átszervezési költségekre képzett bármely céltartalék feloldása;
(c) az ingatlanok, gépek és berendezések elidegenítései;
(d) befektetések elidegenítései;
(e) megszűnt tevékenységek;
(f) a peres ügyek lezárásai; valamint
(g) céltartalékok egyéb feloldása.
L 339/18 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.18.
- A gazdálkodó egységnek az eredményben elszámolt ráfordítások elemzését az egyes ráfordítások jellegének vagy gazdálkodó egységen belüli rendeltetésének figyelembevételével kialakított csoportosítás alapján kell bemutatnia, azt a csoportosítást alkalmazva, amelyik megbízható és relevánsabb információt biztosít.
- A gazdálkodó egységek számára javasolt, hogy a 99. bekezdésben említett elemzést az átfogó jövedelemre vonat kozó kimutatásban vagy a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent) mutassák be.
- A ráfordítások csoportosítása a pénzügyi teljesítmény összetevőinek kiemelése érdekében történik, amelyek eltér hetnek egymástól a gyakoriság, az eredmény lehetősége vagy a kiszámíthatóság tekintetében. Az elemzést két módszer valamelyike alapján kell elvégezni.
- Az első változat a költségek jellege (költségnem) szerinti módszer. Ilyenkor a gazdálkodó egység a ráfordításokat az eredményben jellegük szerint csoportosítja (pl. értékcsökkenési leírás, anyagköltség, szállítási költségek, munkavál lalói juttatások, reklámköltségek), és nem osztja fel azokat a gazdálkodó egység különböző funkciói szerint. A módszer alkalmazása egyszerű lehet, mivel nincs szükség a funkciók szerinti felosztásra. A költségnem módszer szerinti csoportosítás példája a következő:
Bevétel X
Egyéb bevételek X
Késztermékek és befejezetlen termelés állományváltozása X
Felhasznált alap- és segédanyagok X
Munkavállalói juttatások költségei X
Értékcsökkenési és amortizációs leírás X
Egyéb ráfordítások X
Ráfordítások összesen (X)
Adózás előtti nyereség X
- A második elemzési változat a ráfordítások funkcionális csoportosítása vagy „értékesítési költség” módszer, és a ráfordításokat funkciójuk szerint értékesítési, vagy például forgalmazási vagy igazgatási tevékenységek költségei részeként csoportosítja. E módszer szerint a gazdálkodó egység legalább értékesítési költségeit elkülöníti az egyéb ráfordításoktól. Ez a bemutatás relevánsabb információkat nyújthat a felhasználók számára, mint a költségnem szerinti csoportosítás, de a funkcionális csoportosítás önkényes is lehet, és jelentős mérlegelést igényel. A ráfordí tások funkciók (forgalmi költség módszer) szerinti csoportosításának példája a következő:
Bevétel X
Értékesítés költsége (X)
Bruttó nyereség X
Egyéb bevételek X
Forgalmazási költségek (X)
Igazgatási ráfordítások (X)
Egyéb ráfordítások (X)
Adózás előtti nyereség X
- A funkcionális csoportosítást alkalmazó gazdálkodó egységeknek további információkat kell közzétenniük a költ ségnemekre vonatkozóan, beleértve az értékcsökkenési és amortizációs leírást, és a munkavállalói juttatások ráfor dítását.
- A funkcionális és költségnem szerinti csoportosítás közötti választás a múltbéli gyakorlattól, iparági tényezőktől, valamint a gazdálkodó egység jellegétől függ. Mindkét módszer alkalmas azon költségek bemutatására, amelyek a gazdálkodó egység értékesítési vagy termelési szintjének változásával együtt közvetlenül vagy közvetve változnak. Mivel az eltérő módszerek eltérő típusú gazdálkodó egységek számára előnyösek, a jelen standard csak azt írja elő, hogy a vezetés azt a bemutatási módszert válassza, amely megbízható és relevánsabb. Azonban, mivel a költség nemekre vonatkozó információ hasznos a jövőbeni cash flow-k előrejelzéséhez, a funkcionális csoportosítás alkalmazásakor előírt a további közzététel. A 104. bekezdésben szereplő „munkavállalói juttatások” az IAS 19 standardban meghatározott jelentéssel bír.
2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 339/
- A megjegyzéseket, amennyire kivitelezhető, a gazdálkodó egységnek rendszerezett módon kell bemutatnia. A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás, a különálló eredménykimutatás (ha prezentálnak ilyent), valamint a saját tőke változásainak kimutatása és cash flow- k kimutatása minden tételét kereszthivatkozásokkal kell ellátnia a megjegyzések kapcsolódó információihoz.
- A gazdálkodó egységek a megjegyzéseket általában az alábbi sorrendben mutatják be, amely segíti a felhasználókat a pénzügyi kimutatások megértésében, és más gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaival való összehasonlí tásban:
(a) nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről (lásd 16. bekezdés);
(b) alkalmazott jelentős számviteli politikák összefoglalása (lásd 117. bekezdés);
(c) a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás, a különálló eredmény kimutatás (ha prezentálnak ilyent), valamint a saját tőke változásainak kimutatása és cash flow-k kimutatása tételeire vonatkozó kiegészítő információk, az egyes kimutatások és az egyes sorok bemutatásának sorrend jében; valamint
(d) egyéb közzétételek, beleértve:
(i) függő kötelezettségeket (lásd IAS 37 standardot) valamint a meg nem jelenítettt szerződéses elkötelezett ségeket, és
(ii) a nem pénzügyi jellegű közzétételeket, pl. a gazdálkodó egység pénzügyi kockázat-kezelési céljait és politikáit (lásd IFRS 7 standardot).
- Néhány esetben szükséges vagy kívánatos lehet megváltoztatni az egyes elemek sorrendjét a megjegyzéseken belül. Például a gazdálkodó egység összevonhatja az eredményben megjelenített valósérték-változásra vonatkozó infor mációkat a pénzügyi instrumentumok lejáratára vonatkozó információkkal, bár az előbbi az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásra vagy a különálló eredménykimutatásra (ha prezentálnak ilyent), az utóbbi pedig a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra vonatkozik. Mindenesetre a gazdálkodó egységnek a megjegyzések szisztematikus felépítését a lehetőségekhez mérten meg kell tartania.
- A gazdálkodó egység úgy is összeállíthatja a megjegyzéseket, hogy a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapjára és a konkrét számviteli politikára vonatkozó információkat a pénzügyi kimutatásokon belül külön részként mutatja be.
A számviteli politikák közzététele
- A gazdálkodó egységnek a jelentős számviteli politikák összefoglalójában közzé kell tennie:
(a) a pénzügyi kimutatások elkészítésénél alkalmazott értékelési alapot (vagy alapokat); és
(b) az egyéb olyan számviteli politikákat, amelyek relevánsak a pénzügyi kimutatások megértéséhez.
- A gazdálkodó egységek számára fontos a felhasználók tájékoztatása a pénzügyi kimutatásokban alkalmazott értékelési alapról vagy alapokról (pl. eredeti bekerülési érték, jelenlegi érték, nettó realizálható érték, valós érték, megtérülő érték), mivel a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapjául szolgáló módszer jelentős mértékben befolyásolja a felhasználók elemzését. Ha gazdálkodó egység több értékelési alapot is alkalmaz a pénzügyi kimu tatásokban, pl. amikor konkrét eszközcsoportokat átértékelnek, elegendő azokat az egyes eszköz- és kötelezettség csoportokat jelezni, amelyre az egyes értékelési alapokat alkalmazták.
- Annak eldöntéséhez, hogy egy adott számviteli politika bemutatása szükséges-e, a vezetés azt mérlegeli, hogy a közzététel segítené-e a felhasználókat annak megértésében, hogy az ügyletek, más események és feltételek hogyan tükröződnek a közzétett pénzügyi teljesítményben és pénzügyi helyzetben. Az egyes számviteli politikák közzé tétele különösen hasznos a felhasználók számára, ha a politikákat az IFRS-ekben adott alternatívák közül választják ki. Példa erre annak közzététele, hogy egy közös vezetésű vállalkozás tulajdonosa a közös vezetésű vállalkozásban lévő érdekeltségét az arányos konszolidáció vagy a tőkemódszer alapján jeleníti-e meg (lásd IAS 31 Közös vállalko zásokban lévő érdekeltségek standardot ). Egyes IFRS-ek konkrétan előírják egyes számviteli politikák közzétételét, beleértve a vezetés választásait a különböző megengedett politikák között. Például az IAS 16 standard előírja a tárgyi eszközök egyes csoportjainál alkalmazott értékelési alapok közzétételét.
- Minden gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell tevékenységei jellegét és azokat a politikákat, amelyeknek közzété telét az adott típusú gazdálkodó egység esetében a pénzügyi kimutatásait felhasználók elvárnák. Például a nyere ségadó megfizetésére kötelezett gazdálkodó egységtől elvárt, hogy közzétegye a nyereségadókra vonatkozó szám viteli politikáit, beleértve a halasztott adókötelezettségekre és -követelésekre vonatkozókat. Amennyiben a gazdál kodó egységnek jelentős külföldi érdekeltségei vagy külföldi pénznemben folytatott ügyletei vannak, az árfolyam nyereségek és – veszteségek megjelenítésére alkalmazott számviteli politikák közzététele elvárható.
2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 339/
- Egy adott számviteli politika a gazdálkodó egység tevékenységeinek jellege miatt is jelentős lehet, még akkor is, ha a tárgyidőszaki és korábbi időszaki adatok nem lényegesek. Szintén helyénvaló közzétenni minden olyan jelentős számviteli politikát, amelyet az IFRS-ek nem kifejezetten írnak elő, de amelyet az a gazdálkodó egység az IAS 8 standard szerint választ ki és alkalmaz.
- A gazdálkodó egységnek a jelentős számviteli politikák összefoglalójában vagy az egyéb megjegyzésekben közzé kell tennie a számviteli politikák azon egyes elemeinek alkalmazásakor a vezetés által mérlegelt szempontokat – a becsléseket tartalmazók kivételével (lásd 125. bekezdés) – , amelyek a legjelentősebb hatással voltak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre.
- A gazdálkodó egység számviteli politikáinak alkalmazásakor a vezetés számos szempontot mérlegel a becsléseken kívül, amely mérlegelt szempontok jelentős hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre. Például a vezetés arra vonatkozóan hoz döntéseket:
(a) hogy a pénzügyi eszközök lejáratig tartott befektetések-e;
(b) hogy a pénzügyi eszközök és lízingbe adott eszközök tulajdonlásával járó lényegileg összes kockázat és haszon mikor kerül átadásra más gazdálkodó egységeknek;
(c) hogy lényegét tekintve egy meghatározott áruértékesítés finanszírozási megállapodás-e, és mint ilyen, nem keletkeztet-e bevételt; valamint
(d) hogy a gazdálkodó egység és valamely speciális célú gazdálkodó egység közötti kapcsolat lényege arra utal-e, hogy az adott speciális célú gazdálkodó egység a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt áll.
- A 122. bekezdéssel összhangban megadott közzétételek közül néhányat más IFRS-ek írnak elő. Például az IAS 27 standard előírja a gazdálkodó egység számára, hogy közzétegye, hogy a gazdálkodó egység tulajdoni részesedése miért nem testesít meg ellenőrzést, az olyan befektetést befogadó felett, amely nem leányvállalat, annak ellenére, hogy a szavazati jogok vagy potenciális szavazati jogok több mint felét birtokolja a gazdálkodó egység közvetlenül, vagy leányvállalatokon keresztül közvetve. Az IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard előírja a gazdálkodó egység által meghatározott azon kritériumok közzétételét, amelyek alapján a gazdálkodó egység a befektetési célú ingat lanokat megkülönbözteti a saját használatú, valamint a szokásos üzletmenet során történő értékesítésre tartott ingatlanoktól, amikor az adott ingatlan besorolása nehéz.
Becslési bizonytalanságok forrásai
- A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie azon jövőre vonatkozó feltételezéseire, és a beszámolási időszak végén fennálló egyéb becslési bizonytalanságok fő forrásaira vonatkozó információkat, amelyek esetében jelentős a kockázata annak, hogy lényeges módosítást idéznek elő az eszközök és kötelezettségek könyv szerint értékében a következő pénzügyi év során. Ezen eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan a megjegyzésekben az alábbi részleteket kell szerepeltetni:
(a) a jellegüket, valamint
(b) a könyv szerinti értéküket a beszámolási időszak végén.
- Egyes eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének meghatározása azt igényli, hogy megbecsüljék egyes bizonytalan jövőbeni események adott eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó hatását a beszámolási időszak végén. Például, közelmúltbeli megfigyelt piaci árak hiányában, jövőre irányuló becslések szükségesek az ingatlanok, gépek és berendezések csoportjai megtérülő értékének, a készletek műszaki avulása hatásának, a folyamatban lévő peres ügyek jövőbeni eredményétől függő céltartalékoknak és a hosszú távú munkavállalói juttatási kötelezettsé- geknek, mint például a nyugdíj kötelmeknek az értékeléséhez. E becslések olyan feltételezéseken alapulnak, mint pl. a cash flow-k vagy diszkont ráták kockázati korrekciója, a fizetések jövőbeni változásai, valamint a jövőbeni árváltozások, amelyek hatással vannak az egyéb költségekre.
- A 125. bekezdés alapján közzétett feltételezések és egyéb becslési bizonytalansági források olyan becslésekre vonatkoznak, amelyek a vezetés legnehezebb, legszubjektívebb vagy legösszetettebb döntéseit igénylik. Ahogy a bizonytalanságok jövőbeli megoldására hatással lévő változók és feltételezések száma növekszik, az erre vonatkozó döntések egyre szubjektívebbek és összetettebbek lesznek, és ennek megfelelően általában növekszik az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének későbbi jelentős korrekciójára való esély.
- A 125. bekezdésben előírt közzététel nem kötelező olyan eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan, amelyeknél jelentős a kockázata annak, hogy könyv szerinti értékük a következő pénzügyi év során jelentősen megváltozhat, amennyiben azokatat a beszámolási időszak végén a közelmúltban megfigyelt piaci árakon alapuló valós értéken értékelik. Az ilyen valós értékek lényegesen megváltozhatnak a következő pénzügyi év során, de ezek a változások nem a beszámolási időszak végén fennálló feltételezések vagy más becslési bizonytalansági források miatt következhetnek be.
L 339/22 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.18.
