Földrajzi felfedezések | Zusammenfassungen Topographie

A nagy földrajzi felfedezések 1492.

I. A felfedezések feltételei:

a) technikai:

karavellákkal, iránytű, pontos helymeghatározást szolgáló műszerek

(asztrolábium, Jákob-pálca), új térképek (Toscanelli világtérképe (1474)

b) szellemi:

reneszánsz, humanizmus

c.) okai:

növekedésnek indult a népesség, újból megjelent az igény a fűszerek, luxuscikkek, de a

mindennapi áruk (cukor, gabona, fa) iránt is.

A korábban Keletről beszerzett áruk Európába szállítása azonban a megszokott utakon

problematikussá vált:

Az India felé vezető tengeri utakat az Indiai-óceánon az arabok uralták, míg a Földközi-tengeren

az oszmán törökök jelentek meg, megnövelték az adókat és vámokat az árukra.

A megnövekedett európai kereslet ösztönözte új utak keresését

kimerültek az európai arany-és ezüstbányák

II. Portugál felfedezők:

A portugál udvarban Tengerész Henrik herceg (1394-1460) teremtette meg a felfedező

hajóutak hátterét: tengerészeti iskolát alapított, tanárokat hívott, összegyűjtötte az

addigi ismereteket.

A nagy földrajzi felfedezések kezdő hullámát a portugál hajósok jelentették:

oCéljuk Afrika megkerülésével utat találni a „mesés” Kelethez: Bartalomeo Diaz,

Vasco da Gama, Cabral, Amerigo Vespucci Amerika partjai mentén, élményeiről írt

könyvében „új világnak” nevezte a földrészt.

III. Spanyol felfedezők:

A felfedező hajóutakba a Spanyol Királyság később kapcsolódott be.

Kolombusz Kristóf 1492-ben kapott megbízást Kasztíliai Izabellától, hogy nyugat felé

indulva próbálja meg elérni Indiát:

o1492. október 12-én ért el 3 hajó (Santa Maria, Pinta, Nina) a Bahama

szigetcsoporthoz (San Salvador sziget), majd Kubába és Hispaniola szigetére. Ezen

kívül még három expedíciót vezetett , ezekkel megalapozta a spanyol uralmat a

térségben.

További spanyol felfedezők: Balboa, Magellán, Cortez, Pizzaro

IV. A tordesillas-i és a zaragozai szerződés

A spanyolok és a portugálok az 1494-ben megkötött tordesillas-i szerződésben

felosztották egymás között az Újvilágot, s így elkülönítették a felfedezések, a

kereskedelem és a térítés jövőben területeit

A tordesillas-i szerződést kiegészítő, 1529-ben megkötött zaragozai szerződés az ázsiai

és óceániai érdekszférát különítette el.

V. Francia, holland és angol felfedezők

A francia, holland és angol felfedezők általában az északabbra eső területeket kutatták:

Caboto, Cartier, Drake

VI. A spanyol gyarmatosítás jellemzői:

• A spanyol hódítok (conquistador) egy-két évtized alatt elfoglalták és lerombolták a

magasabb szintű indián kultúrákat kis létszámú csapataikkal:

o Cortes 500 ember élén döntötte meg az inka birodalmat,

o Pizzaro 185 ember élén igázta le az inka államot, mivel

tűzfegyverekkel harcoltak, sokszor lóháton (indiánoknak nem volt);

az inka állam megosztott volt, itt az „oszd meg és uralkodj elvét alkalmazták a hódítók”;

az aztékok hitvilága szerint egyszer visszatér közéjük Quetzalcoatl isten → az európaiakat

vele azonosították.

• A spanyoloknál az elfoglalt területeket:

o a király irányította az Indiák Tanácsának segítségével, alkirályságokra osztották

• A gyarmatosítókat hamarosan követte az egyház:

o 22 püspökség, 3 érsekség jött létre,

o a szerzetesrendek missziókat létesítettek (pl. jezsuiták a paraguayi őserdőben)

• A gyarmatokon:

o a királyok birtokokat adományoztak, ahol eleinte indiánok, később Afrikából

behurcolt rabszolgák dolgoztak a cukornád, gyapot, dohány, indigó ültetvényeken;

o fellendült a bányászat (pl. potosi ezüst): bányákban indián férfiak dolgoztak

embertelen körülmények között;

Unvollständige Textvorschau

Nur auf Docsity: Lade Földrajzi felfedezések und mehr Zusammenfassungen als PDF für Topographie herunter!

A nagy földrajzi felfedezések 1492.

I. A felfedezések feltételei:

a) technikai: karavellákkal, iránytű, pontos helymeghatározást szolgáló műszerek

(asztrolábium, Jákob-pálca), új térképek (Toscanelli világtérképe (1474)

b) szellemi: reneszánsz, humanizmus

c.) okai:

 növekedésnek indult a népesség, újból megjelent az igény a fűszerek, luxuscikkek, de a mindennapi áruk (cukor, gabona, fa) iránt is.  A korábban Keletről beszerzett áruk Európába szállítása azonban a megszokott utakon problematikussá vált:  Az India felé vezető tengeri utakat az Indiai-óceánon az arabok uralták, míg a Földközi-tengeren az oszmán törökök jelentek meg, megnövelték az adókat és vámokat az árukra.  A megnövekedett európai kereslet ösztönözte új utak keresését  kimerültek az európai arany-és ezüstbányák II. Portugál felfedezők:  A portugál udvarban Tengerész Henrik herceg (1394-1460) teremtette meg a felfedező hajóutak hátterét: tengerészeti iskolát alapított, tanárokat hívott, összegyűjtötte az addigi ismereteket.  A nagy földrajzi felfedezések kezdő hullámát a portugál hajósok jelentették: o Céljuk Afrika megkerülésével utat találni a „mesés” Kelethez: Bartalomeo Diaz, Vasco da Gama, Cabral, Amerigo Vespucci Amerika partjai mentén, élményeiről írt könyvében „új világnak” nevezte a földrészt. III. Spanyol felfedezők:  A felfedező hajóutakba a Spanyol Királyság később kapcsolódott be.  Kolombusz Kristóf 1492-ben kapott megbízást Kasztíliai Izabellától, hogy nyugat felé indulva próbálja meg elérni Indiát: o 1492. október 12-én ért el 3 hajó (Santa Maria, Pinta, Nina) a Bahama szigetcsoporthoz (San Salvador sziget), majd Kubába és Hispaniola szigetére. Ezen kívül még három expedíciót vezetett , ezekkel megalapozta a spanyol uralmat a térségben.  További spanyol felfedezők: Balboa, Magellán, Cortez, Pizzaro IV. A tordesillas-i és a zaragozai szerződés  A spanyolok és a portugálok az 1494-ben megkötött tordesillas-i szerződésben felosztották egymás között az Újvilágot, s így elkülönítették a felfedezések, a kereskedelem és a térítés jövőben területeit  A tordesillas-i szerződést kiegészítő, 1529-ben megkötött zaragozai szerződés az ázsiai és óceániai érdekszférát különítette el. V. Francia, holland és angol felfedezők  A francia, holland és angol felfedezők általában az északabbra eső területeket kutatták: Caboto, Cartier, Drake VI. A spanyol gyarmatosítás jellemzői:

A spanyol hódítok (conquistador) egy-két évtized alatt elfoglalták és lerombolták a magasabb szintű indián kultúrákat kis létszámú csapataikkal: o Cortes 500 ember élén döntötte meg az inka birodalmat, o Pizzaro 185 ember élén igázta le az inka államot, mivel  tűzfegyverekkel harcoltak, sokszor lóháton (indiánoknak nem volt);  az inka állam megosztott volt, itt az „oszd meg és uralkodj elvét alkalmazták a hódítók”;  az aztékok hitvilága szerint egyszer visszatér közéjük Quetzalcoatl isten → az európaiakat vele azonosították.
A spanyoloknál az elfoglalt területeket: o a király irányította az Indiák Tanácsának segítségével, alkirályságokra osztották
A gyarmatosítókat hamarosan követte az egyház: o 22 püspökség, 3 érsekség jött létre, o a szerzetesrendek missziókat létesítettek (pl. jezsuiták a paraguayi őserdőben)
A gyarmatokon: o a királyok birtokokat adományoztak, ahol eleinte indiánok, később Afrikából behurcolt rabszolgák dolgoztak a cukornád, gyapot, dohány, indigó ültetvényeken; o fellendült a bányászat (pl. potosi ezüst): bányákban indián férfiak dolgoztak embertelen körülmények között;

o a spanyolok monopolizálták a kereskedelmet, európai árukkal árasztották el Latin- Amerikát → visszaszorult a hagyományos kézművesipar; o a spanyolok keményen adóztatták az őslakosokat és pénzt követeltek tőlük → nem nagyon volt nekik → férfiakat bányákba küldték VII. A portugál gyarmatosítás jellemzői:

A portugálok célja a szárazföldek meghódítása helyett a partvidék elfoglalása → erődöket építettek, kereskedelmi telepeket létesítettek
Elsődleges céljuk India és Ázsia távolabbi térségei VIII. Két világ találkozása  Mit nyert Európa? o Hatalmas mennyiségű nyersanyag (pl. ezüst, arany); o új kultúrnövények: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kaucsuk, kakaó; o nagy mennyiségű gyarmatokon termelt árú: cukor, gyapot, nemes fák stb.  Mit kapott az Újvilág? o Őslakosok száma rohamosan csökkent → száz év alatt számuk a tizedére csökkent (60 millióról 6 millióra). Okai:  háborúk;  a szabadságuktól megfosztott indiánok között kiugróan magas volt az ön- és csecsemőgyilkosság aránya;  az európai betegségek megtizedelték a lakosságot;  a hódítók tönkretették az indián civilizációk központilag szervezett élelmiszertermelését → éhínségek.  Háziállatok betelepítése IX. .A felfedezések további következményei:  Árforradalom o A gazdaságokba beáramló óriási mennyiségű nemesfém csökkentette a pénz értékét → elhúzódó infláció és árforradalom (a termékek árának folyamatos növekedése)  Világkereskedelem kialakulása o A rabszolga-kereskedelem sajátos körforgást alakított ki: Amerikából cukrot szállítottak Európába, onnan az ebből észült alkoholt Afrikába, ahol a rabszolga- kereskedelemmel foglalkozó törzsektől vagy az araboktól alkoholért rabszolgákat vásároltak. Őket átszállították Amerikába, hogy az ültetvényeken cukrot és egyéb gyarmatárukat termeljenek → Kialakult a világpiac, a világgazdaság, ami olyan, mint egy háló: az egyes gazdaságok hatással vannak egymásra.  Manufaktúrák megjelemése és jellemzőik: o Hanyatlásnak indultak a céhek, mert nem tudtak megfelelni a tömegigénynek, nem tudtak lépést tartani a tömegtermelésre alkalmas manufaktúrákkal, ahol a mennyiség és immár nem a minőség volt az elsődleges szempont, munkamegosztással működtek és országszerte megjelentek. (Manufactura=kézzel készíteni.) o Angliában a textilipar vált húzóágazattá, mert igény volt a ruhaneműkre o Előállításához gyapjúra, ezáltal juhokra és szabad területekre, legelőkre volt szükség → Megkezdték a szabad területek bekerítését (enclosure), ami a föld nélkül maradt jobbágyság felszámolásához vezetett o A jobbágyok ezentúl szabad parasztként maradtak meg a mezőgazdaságban, megjelentek a bérmunkások és a munkásosztály, ami a feudalizmus összeomlásának kezdetét jelezte. (Anglia és a Német-alföld fejlett gazdasággal bíró, gazdagabb területté váltak textiliparuk révén  A régiók átrendeződése: centrum-periféria országok o A felfedezések talán legnagyobb hatása a centrumváltás volt. o A gazdasági élet központja áthelyeződött az Atlanti-óceán térségére: új kikötővárosok emelkedtek , fokozatosan visszaszorult a levantei kereskedelem. o Nyugaton megnőtt az élelmiszer iránti kereslet (cserébe iparcikkeket szállítottak a korábbi Hanza-útvonalon), és az árak is emelkedtek. o A spanyol és portugál felfedezésekhez később csatlakozó Anglia és Franciaország lassan átvette az addigi vezető szerepet az atlanti térségben.

Földrajzi felfedezések, Zusammenfassungen von Topographie

Zugehörige Dokumente

Unvollständige Textvorschau

Nur auf Docsity: Lade Földrajzi felfedezések und mehr Zusammenfassungen als PDF für Topographie herunter!

A nagy földrajzi felfedezések 1492.

a) technikai: karavellákkal, iránytű, pontos helymeghatározást szolgáló műszerek

b) szellemi: reneszánsz, humanizmus

c.) okai: