

Prepara tus exámenes y mejora tus resultados gracias a la gran cantidad de recursos disponibles en Docsity
Gana puntos ayudando a otros estudiantes o consíguelos activando un Plan Premium
Prepara tus exámenes
Prepara tus exámenes y mejora tus resultados gracias a la gran cantidad de recursos disponibles en Docsity
Prepara tus exámenes con los documentos que comparten otros estudiantes como tú en Docsity
Encuentra los documentos específicos para los exámenes de tu universidad
Estudia con lecciones y exámenes resueltos basados en los programas académicos de las mejores universidades
Responde a preguntas de exámenes reales y pon a prueba tu preparación
Consigue puntos base para descargar
Gana puntos ayudando a otros estudiantes o consíguelos activando un Plan Premium
Comunidad
Pide ayuda a la comunidad y resuelve tus dudas de estudio
Ebooks gratuitos
Descarga nuestras guías gratuitas sobre técnicas de estudio, métodos para controlar la ansiedad y consejos para la tesis preparadas por los tutores de Docsity
Heródoto relata cómo en tiempos antiguos, la humanidad presentaba tres géneros distintos: el masculino, el femenino y uno común para ambos sexos. Además, describe la apariencia física de los seres humanos, que difería de la actual. El texto también habla sobre la educación y la deseducación de los antiguos griegos, y cómo se mantenían retenidos en cuevas, solo pudiendo ver las cabezas de sus compañeros y viendo el fuego arriba y por detrás de ellos.
Tipo: Apuntes
1 / 2
Esta página no es visible en la vista previa
¡No te pierdas las partes importantes!


1
TRANSLITERACIÓ. SOLUCIONARI:
. ἡ γὰρ πάλαι ἡμῶν φύσις οὐχ αὑτὴ ἦν ἥπερ νῦν, ἀλλ' ἀλλοία. πρῶτον μὲν γὰρ τρία ἦν τὰ γένη τὰ τῶν ἀνθρώπων, οὐχ ὥσπερ νῦν δύο, ἄρρεν καὶ θῆλυ, ἀλλὰ καὶ τρίτον προσῆν κοινὸν ὂν ἀμφοτέρων τούτων, οὗ νῦν ὄνομα λοιπόν, αὐτὸ δὲ ἠφάνισται· ἀνδρόγυνον γὰρ ἕν τότε μὲν ἦν καὶ εἶδος καὶ ὄνομα ἐξ ἀμφοτέρων κοινὸν τοῦ τε ἄρρενος καὶ θήλεος, νῦν δὲ οὐκ ἔστιν ἀλλ' ἢ ἐν ὀνείδει ὄνομα κείμενον. ἔπειτα ὅλον ἦν ἑκάστου τοῦ ἀνθρώπου τὸ εἶδος στρογγύλον, νῶτον καὶ πλευρὰς κύκλῳ ἔχον, χεῖρας δὲ τέτταρας εἶχε, καὶ σκέλη τὰ ἴσα ταῖς χερσίν, καὶ πρόσωπα δύ' ἐπ' αὐχένι κυκλοτερεῖ, ὅμοια πάντῃ· κεφαλὴν δ' ἐπ' ἀμφοτέροις τοῖς προσώποις ἐναντίοις κειμένοις μίαν, καὶ ὦτα τέτταρα, καὶ αἰδοῖα δύο, καὶ τἆλλα πάντα ὡς ἀπὸ τούτων ἄν τις εἰκάσειεν. . h ē gàr pálai h ē môn phýsis ouch haut ḕ ên h ḗ per n ŷ n, all’ alloía. prôton mèn gàr
tría ên tà gén ē tà tôn anthr ṓ p ō n, ouch h ṓ sper n ŷ n dýo, árrhen kaì thêly, allà kaì
tríton prosên koinòn òn amphotér ō n toút ō n, hoû n ŷ n ónoma loipón, autò dè
ē phánistai · andrógynon gàr hén tóte mèn ên kaì eîdos kaì ónoma ex amphotér ō n
koinòn toû te árrhenos kaì th ḗ leos, n ŷ n dè ouk éstin all’ ḕ en oneídei ónoma
keímenon. épeita hólon ên hekástou toû anthr ṓ pou tò eîdos stroggýlon
(strongýlon), nôton kaì pleuràs kýkl ō i échon, cheîras dè téttaras eîche, kaì skél ē tà
ísa taîs chersín, kaì prós ō pa dý’ ep’ auchéni kyklotereî, hómoia pánt ē i · kephal ḕ n
d’ ep’ amphotérois toîs pros ṓ pois enantíois keiménois mían, kaì ôta téttara, kaì
aidoîa dýo, kaì tâlla pánta h ō s apò toút ō n án tis eikáseien.
2
. Μετὰ ταῦτα δή, εἶπον, ἀπείκασον τοιούτῳ πάθει τὴν ἡμετέραν φύσιν παιδείας τε πέρι καὶ ἀπαιδευσίας· ἰδὲ γὰρ ἀνθρώπους οἷον ἐν καταγείῳ οἰκήσει σπηλαιώδει, ἀναπεπταμένην πρὸς τὸ φῶς τὴν εἴσοδον ἐχούσῃ μακρὰν παρὰ πᾶν τὸ σπήλαιον, ἐν ταύτῃ ἐκ παίδων ὄντας ἐν δεσμοῖς καὶ τὰ σκέλη καὶ τοὺς αὐχένας, ὥστε μένειν τε αὐτοὺς εἴς τε τὸ πρόσθεν μόνον ὁρᾶν, κύκλῳ δὲ τὰς κεφαλὰς ὑπὸ τοῦ δεσμοῦ ἀδυνάτους περιάγειν, φῶς δὲ αὐτοῖς πυρὸς ἄνωθεν καὶ πόρρωθεν καόμενον ὄπισθεν αὐτῶν, μεταξὺ δὲ τοῦ πυρὸς καὶ τῶν δεσμωτῶν ἐπάνω ὁδόν, παρ' ἣν ἰδὲ τειχίον παρῳκοδομημένον, ὥσπερ τοῖς θαυματοποιοῖς πρὸ τῶν ἀνθρώπων πρόκειται τὰ παραφράγματα, ὑπὲρ ὧν τὰ θαύματα δεικνύασιν. Ὁρῶ, ἔφη. Ὅρα τοίνυν παρὰ τοῦτο τὸ τειχίον φέροντας ἀνθρώπους σκεύη τε παντοδαπὰ ὑπερέχοντα τοῦ τειχίου καὶ ἀνδριάντας καὶ ἄλλα ζῷα λίθινά τε καὶ ξύλινα καὶ παντοῖα εἰργασμένα, οἷον εἰκὸς τοὺς μὲν φθεγγομένους, τοὺς δὲ σιγῶντας τῶν παραφερόντων. Ἄτοπον, ἔφη, λέγεις εἰκόνα καὶ δεσμώτας ἀτόπους. Ὁμοίους ἡμῖν, ἦν δ' ἐγώ. . Metà taûta d ḗ , eîpon, apeíkason toioút ō i páthei t ḕ n h ē metéran phýsin paideías te
péri kaì apaideusías · idè gàr anthr ṓ pous hoîon en katageí ō i oik ḗ sei sp ē lai ṓ dei,
anapeptamén ē n pròs tò phôs t ḕ n eísodon echoús ē i makràn parà pân tò sp ḗ laion, en
taút ē i ek paíd ō n óntas en desmoîs kaì tà skél ē kaì toùs auchénas, h ṓ ste ménein te
autoùs eís te tò prósthen mónon horân, kýkl ō i dè tàs kephalàs hypò toû desmoû
adynátous periágein, phôs dè autoîs pyròs án ō then kaì pórrh ō then kaómenon
ópisthen autôn, metax ỳ dè toû pyròs kaì tôn desm ō tôn epán ō hodón, par’ h ḕ n idè
teichíon par ō ikodom ē ménon, h ṓ sper toîs thaumatopoioîs prò tôn anthr ṓ p ō n
prókeitai tà paraphrágmata, hypèr hôn tà thaúmata deiknýasin. Horô, éph ē. Hóra
toínyn parà toûto tò teichíon phérontas anthr ṓ pous skeú ē te pantodapà
hyperéchonta toû teichíou kaì andriántas kaì álla zôia líthiná te kaì xýlina kaì
pantoîa eirgasména, hoîon eikòs toùs mèn phtheggoménous (phthengoménous),
toùs dè sigôntas tôn parapheróntôn. Átopon, éph ē , légeis eikóna kaì desm ṓ tas
atópous. Homoíous h ē mîn, ên d’eg ṓ.